A történelemnek számos indikátora lehet. Nem csak az olyan jelentős eseményeken keresztül lehet megismerni az emberiség történelmét, mint a háborúk, vagy olyan grandiózus személyeken keresztül, mint a királynők vagy királyok. Az egészen egyszerű, leghétköznapibb események, személyek, cselekvések is kitűnő tükörképei lehetnek a történelemnek, így a kártyajátékok kialakulásának tanulmányozása közben is sokat megtudhatunk egy kor társadalmi, történeti eseményeiről, divatjáról, ízléséről, érdeklődéséről, szemléletéről.
A játék az emberi psziché fontos szükségletei közé tartozik, mert újrateremti a valóság bizonyos jelenségeit. Nem csoda, hogy minden korban fontos kulturális tényező, gondoljunk csak az olimpiai játékokra. A kártyajátékoknak nagy a tömegbázisa, ezért szép számmal található minden nyelvben kártyázással kapcsolatos szó, a magyar nyelvben például több mint 5000 van.
Mivel a játék már a kezdetleges társadalmakban és civilizációkban is fontos szerepet töltött be, nem csoda, hogy már az ókorban jelentek meg kártyajátékok. Ezek mindegyikének eredete, szabályai, diverzitása önálló tanulmányokat, könyveket érdemelne, ezért ebben a cikkben csak a baccarat nevű játékra fogunk fókuszálni.
A baccarat eredete
Sajnos nem maradtak fenn konkrét írott források azzal kapcsolatban, hogy pontosan mikor, hol és hogyan alakult ki a baccarat. Legtöbben úgy vélik, hogy a 16. század korai éveiben jelent meg Rómában, a történészek Felix Falguiere nevéhez kapcsolják, aki imádott tarot-kártyázni, ezért olyan elméletek is vannak, hogy a baccarat kezdetleges formáját tarot-kártyákkal játszották.
A baccarat Olaszországból eljutott Franciaországba, itt tett szert hatalmas népszerűségre, VIII. Károly francia királynak köszönhetően. Ő és udvartartása vírusként terjesztette a francia nemesség körében a baccarat őrületet, így vált a baccarat a luxus, a gazdagság szinonímájává. Több száz évet kellett várni, mire az egyszerű emberek is megengedhették maguknak, hogy játszanak.
A baccarat lényege dióhéjban
Egy hagyományos baccarat-asztalnál 12 vagy 14 játékos és 3 osztó foglal helyet. A három osztóból kettő lapokat oszt az asztal két oldalán, a harmadik a játékot irányítja. Minden játékos előtt három mező van: a saját (player), a bankár (banker) és a döntetlen (tie) mezők.
Minden körben két kéz kerül összehasonlításra: vagy a soron következő játékosé és a bankáré. Minden más kéz tulajdonosa figyelemmel kíséri a kört, és fogadhat három kimenetelre, miszerint vagy a játékos, vagy a bankár nyer, vagy döntetlen lesz. A tétek megrakására a kártyák kiosztása előtt kerül sor.
Az osztó leoszt magának és a vele szemben ülő játékosnak 2-2 kártyát. Mindketten lapjaik értékeinek függvényében eldöntik, mi lesz a következő lépés számukra. A baccarat paklit franciakártya alkotja, a lapok értékrendszere pedig a következő:
- Az ász 1 pontot,
- A 10-es, a jumbó, a dáma és a király 0 pontot ér,
- Minden más számozott kártya pontértéke pedig megegyezik a kártyán szereplő szám értékével.
A “baccara” olasz szó, azt jelenti, hogy “nulla” – a Franciaországban való elterjedés során vette fel a szó végleges, “baccarat” formáját. Az elnevezés nem véletlen, hiszen a 0 a legalacsonyabb értéket képviseli a játékban, melynek célja, hogy kezed összértéke minél közelebb kerüljön a 9-hez anélkül, hogy meghaladnád ezt az értéket. Az nyer, akinek értékesebb a keze, a fogadók közül pedig az, aki a nyertesre fogadott.
Baccarat Magyarországon
Hazánkban a baccarat első említése 1871-ből származik, Jámbor Hiador Pál (pap, költő és író) tett róla említést a következőképp: “Nyáron fürdő, télen meg opera Estélyek és utána bakara.” A legközelebbi írott említés 1898-ból származik. Mikszáth Kálmán ekkori művében már a szó továbbképzett alakjával találkozhatunk: “Bécsben baccarázott a jockey-klubban.”
Az első szóösszetételek 1888-ben (“baccarat-asztalok”), majd 1902-ben (“bakkarat-játék”) tűntek fel. Ez utóbbi évben jött létre rövid változata is, a “bak” és “bakk.” Szomaházy István regényének címében folyamodott a baccarat szó használatához (Baccarat – A zöld csatatér).
Ahogy növekedett az országban a népszerűsége, úgy ugrásszerűen kezdett megnőni a baccaratról tett említések száma is, mind az irodalomban, mind a publicisztikában. Magától értetődően minden más kártyás szerencsejátékról is egyre több szó esett az irodalomban, de nem ismertetőket írtak leginkább, hanem főleg miliőrajz és jellemfestés céljából nyúltak hozzá.
Olyan prominens irodalmi személyek kezdtek el kártyás hasonlatokhoz és metaforákhoz folyamodni, hogy szemléletesebbé tegyék mondandóikat, mint például Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Eötvös József, Kisfaludy Károly vagy Ady Endre. Nekik köszönhetően egyre több kártyás szókapcsolat alakult ki, melyeket a politikai irodalom, az újságok is kezdtek átvenni. Ilyen például az “asztal alatt keveri a kártyáját,” mely ekkor vált egy alattomos, ravasz cselekedet leírásává.
A baccarat sem maradt ki a magyar nyelvi fordulatok kialakulásából. Molnár Ferenc 1910-ben a következőt írta róla egy Pesti Hírlapban megjelent cikkében: “Még egyszer térjünk vissza a magyar nemzeti kolerának, a bakkarának kérdésére.” Arany János említi még meg Híd-avatás című művében, teljesebbé téve a korabeli magyar kapitalizmus árnyoldalairól alkotott szemléletét.
Magyarország történetében számtalanszor igyekeztek szabályozni, korlátozni a kártyajátékokat, esetenként be is tiltották azokat. Az összes közül a makaó volt a legkedveltebb, melyből feltehetően a baccarat is kialakult. Leginkább a társadalom felső rétegei játszották, ez öröklődött a baccarat vendégkörére is.
Mára már a legtöbb országnak a vezetősége belátta, hogy betiltani nem lehet a szerencsejátékozást, csak szabályozni, aminek oka pont az, amiről a cikk elején írtam: a játék az emberi jellem egyik központi eleme. Érthető hát, hogy mindig is voltak és lesznek is hazárdjátékosok, az esetleges negatív társadalmi megítélés ellenére is.
A baccarat további formái
Népszerűsége miatt több fajta baccarat játék is létrejött, az eredetihez képest enyhén módosított szabályokkal. Ilyen a Chemin de fer, a 19. századi Franciaországból, melynek szabályai valamivel egyszerűbbek. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában a Punto Banco terjedt el, mely a baccarat legegyszerűbb formája.
Ám Baccarat a neve egy kelet-franciaországi kisvárosnak is. Ez a városka 1764 óta ad otthont a Baccarat nevű üveggyárnak, melynek alkalmazottai kezdetben kézzel készített, tökéletes minőségű üvegtermékeket (csillárok, étkészletek) készítettek. 1816-tól kezdődően már olyan páratlan tisztaságú üvegkristály felhasználásával alkottak, hogy 1855-ben, az első párizsi világkiállításra is meghívást kaptak: készítettek egy templomot kristályüvegből Merkúr isten tiszteletére, majd később kristályhajót is.
A baccarat napjainkban
A technikai fejlődésnek köszönhetően megjelentek az online kaszinók, és ezeken a felületeken találunk online baccaratot is, melyeket akár még élő osztóval, streamelve is játszhatunk. Bár a house edge a baccarat esetében elég magas, ami nekünk, játékosoknak annyira nem jó, azért mindenképpen jó megélni ennek a népszerű játéknak a széles körben való elterjedtségét. Kár lenne, ha továbbra is csak a gazdagok kiváltsága lenne, ugye?
